Why is mental health important in the workplace?

Fontosnak tartjuk, de konkrétan csak kevesen tudják  megmondani, hogy mit  jelent mentálisan egészségesnek lenni. A mentális egészség hónapját (május) 1949-ben hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a fontosságára és hogy megünnepeljék a mentális betegségekből való felépülést.

Mit jelent a mentális egészség?

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) a mentális egészséget így írja le:
„Egy olyan jólléti állapot, amelyben az egyén megvalósíthatja saját képességeit, képes megbirkózni az élet okozta stresszel, tud produktívan dolgozni és képes bekapcsolódni egy közösségbe.”

A lelkünk egészsége ugyanolyan kritikus tényező számunkra, mint a testünké, hiszen a megbetegedések nagyon sok esetben lelki okokra vezethetők vissza. Oda kell figyelni a lelkünk jelzéseire, mert a testi bajok nagy százaléka kivédhető azzal, ha jól értelmezzük őket.

Miért fontos a mentális egészség a munkahelyen?

A munkakörülmények és a munkahelyi környezet kihat a mentális egészségre, ami ezzel egyidőben  hatással van a munkahelyi teljesítményre.

A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem legnagyobb kihívásai közé tartoznak. Jelentősen befolyásolják az egyén egészségét, a szervezetek egységét és nemzeti gazdaságok teljesítményét.

 

Munkahelyi stressz:

Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a munkahelyi stressz tulajdonképpen az a válaszreakció, amely akkor lép fel bennünk, ha a munkahelyi elvárások meghaladják a tudásunkat vagy a képességeinket – és ennek következtében úgy érezzük, képtelenek vagyunk megbirkózni a ránk nehezedő nyomással.

 

Okai
A WHO két csoportra bontotta a kiváltó tényezőket:
– a munka jellegéből fakadó: Időnyomás alatt, monoton, ingerszegény, értelmetlen, túl sok/kevés munka, rossz időbeosztás, hosszú és magányos munkaidő, bevonás és a ráhatás hiánya.
– a munka körülményekből fakadó: előrelépési lehetőség hiánya, átláthatatlan-igazságtalan bérezés, alul-/túlképzettség, rendezetlen munkakör, nem megfelelő vezetői támogatás, rossz viszony a munkatársakkal.

TOP3 kiváltó ok:

– Munkamennyiség (40%)
– Személyes kapcsolatokban fellépő problémák (30%)
– Munka – magánélet egyensúly fenntartása (20%)

Tünetei

Egyéni szinten
Gyakori idegeskedés, magas vérnyomás, gyakori késés, minél több idő eltöltése a munkahelytől távol, alvászavar, depresszió, koncentrációs és emésztési zavarok, valamint gyakori betegeskedés.

Csapat szinten
Gyakori nézeteltérések, fluktuáció, teljesítménycsökkenés valamint a betegszabadságok nővekvő száma.

A munkahelyi hiányzások 50-60%-a köthető a stresszhez kapcsolódó okokhoz, valamint az is kiderült, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők kétszer nagyobb eséllyel küzdenek mentális problémákkal, mint a férfiak. Az egyik legaggasztóbb előrejelzés, hogy 2030-ra a munkahelyi stressz és a túlterheltség okozta depresszió vezető betegséggé válhat.

 

Mit lehet tenni ellene?

A vállalkozások méretétől és típusától függetlenül ezek a kockázatok és a stressz is sikeresen megelőzhetőek és kezelhetőek. A stressz kezelése nem pusztán erkölcsi kötelesség és jó befektetés a munkáltatók részéről, hanem jogi kötelezettség is.

A jelenlegi kockázatokat fel kell mérni, majd kezelni, akár szakemberrel.
Kiemelten fontos a megelőzés: A tudatosság növelése és az ismeretek átadása a témában:
mindenki ugyanazt tudja és gondolja a stresszről, valamint a stressz megelőzés és kezelése mindenkinek fontos legyen a szervezetben.
Érdemes a cégnek a munkavállalóit, illetve a munkatársaknak egymást támogatni a egészségi állapotuk javításában, hiszen ez kiemelkedően fontos a sikerességhez, és a jó munkahelyi légkör fenntartásához.
A legfontosabb, ha úgy érezzük, hogy stressz hatása alatt állunk a munkahelyünkön, akkor ne érezzük ezt gyengeségnek vagy hibának. Minden ember más, és nyomás esetén a tolerancia szintje is máskor jelez. Nyugodtan kérjünk segítséget vezetőnktől, HR-estől, munkatársunktól, vagy akár szakembertől.

 

Kép: Envato
Forrás: Osha.europa.eu, worri.hu, fitpuli.hu