A szakmai felkészültség mentális ereje

A modern munkahelyek egyik legfontosabb kihívása a dolgozók mentális jóllétének biztosítása, hiszen ez közvetlen hatással van a produktivitásra és az általános munkahelyi légkörre. Magyarországon is egyre több vállalat ismeri fel, hogy a szakmailag felkészült munkatársak bevonzása és fejlesztése elengedhetetlen nemcsak a gazdasági sikerhez, hanem az alkalmazottak mentális egészségének megőrzéséhez is.

Mi a szakmai kompetencia és miért kulcsfontosságú?

Szakmai kompetencián azokat a készségeket, tudást és képességeket értjük, amelyek lehetővé teszik a dolgozók számára, hogy hatékonyan végezzék munkájukat. Egy 2024-es magyar felmérés szerint a munkavállalók mintegy 58%-a tartja kiemelten fontosnak a munkahelyi képzések által nyújtott kompetenciafejlesztést. Ez rávilágít a lifelong learning fontosságára és arra a tényre, hogy a szakmai felkészültség növeli az alkalmazottak jóllétét és hozzájárul a cégek  sikeres működéséhez.

A megfelelő szakmai tudás birtokában a dolgozók képesek hatékonyabban kezelni a munkahelyi kihívásokat, ami jelentősen csökkenti a stressz-szintet. A megfelelő képzés és tudásbázis jelentősen csökkenti a munkahelyi bizonytalanságokat és a hibázáshoz vezető nyomást, ami pozitívan befolyásolja a dolgozók mentális egészségét.

Csapatdinamika és a szakmai felkészültség

A magasszintű szakmai tudással rendelkező munkatársak elősegítik a csapatmunka eredményességét, erősítik a munkahelyi közösség-érzetet és javítják a kommunikációt. A munkahelyi kapcsolatok minősége jelentősen javul, ha a csapattagok képesek hatékonyan együttműködni, ami közvetlenül kapcsolódik a közös problémamegoldás és a tudásmegosztás gyakorlatához. Természetesen a szakmailag megfelelő kollégák bevonzása mellett a folyamatos képzés és a szakmai fejlődés lehetőségei növelik az alkalmazottak önbizalmát és munkahelyi elégedettségét.

Nem kompetens kollégával való csapatmunka veszélyei

 

1. Növekvő stressz-szint: A nem megfelelően képzett vagy tapasztalattal nem rendelkező munkatársak hozzájárulhatnak a projekt késéseinek és hibáinak növekedéséhez. Ez növeli a többi csapattag stressz-szintjét, mivel többletmunkát kell végezniük, hogy korrigálják a hibákat vagy teljesítsék a határidőket.

 

2. Csökkenő munkamorál: Ha a csapattagoknak folyamatosan kompenzálniuk kell egy nem megfelelően teljesítő kolléga hiányosságait, az csökkentheti a motivációt és a munkahelyi elégedettséget. A folyamatosan alacsony teljesítmény csökkentheti a csapat összetartását.

 

3. Konfliktusok és feszültségek: A nem megfelelően teljesítő munkatársak gyakran válnak a munkahelyi konfliktusok középpontjává. Ezek a feszültségek akár az egész csapat dinamikáját negatívan befolyásolhatják, ami növeli a munkahelyi stresszt és csökkenti az együttműködést.

 

4. Fokozott felelősség és nyomás: A többi csapattag gyakran kénytelen több felelősséget vállalni, hogy pótolja a kevésbé kompetens kolléga hiányosságait. Ez a fokozott nyomás negatív hatással lehet az egyének mentális egészségére, ami akár kiégést is okozhat.

 

5. Csökkentett teljesítmény és eredményesség: A nem megfelelő szakmai teljesítmény által okozott hatékonyságcsökkenés az egész csapat és a szervezet teljesítményét is befolyásolhatja. Ez pedig közvetlen hatást gyakorolhat a munkatársak önértékelésére és karrierkilátásaira, ami hosszú távon a munkahelyi mentális egészségre is kihat.

 

Gyakorlati lépések a munkaadók számára

Amikor egy munkahely szembesül azzal a problémával, hogy a csapatban szakmailag nem megfelelő személyek vannak, több megoldási lehetőség is felmerül. Íme néhány stratégia, amely segíthet a helyzet kezelésében és javításában:

1. Képzés és fejlesztés

A legelső lépés gyakran az, hogy az érintett személyek számára szakmai képzéseket és továbbképzéseket biztosítanak. Ezt belső tréningekkel, workshopokkal vagy akár külsős képzésekkel is el lehet érni. A cél az, hogy fejlesszék az alkalmazottak képességeit, hogy hatékonyabban tudjanak hozzájárulni a csapat munkájához.

2. Mentorálás és támogatás

Mentorprogramok létrehozása, ahol a tapasztaltabb kollégák segíthetnek a kevésbé tapasztalt, vagy kevésbé kompetens munkatársaknak. Ez nemcsak a szakmai fejlődést segíti, hanem erősíti a csapatszellemet és a munkahelyi kohéziót is.

3. Teljesítményértékelés és visszajelzés

Rendszeres teljesítményértékelések biztosítása, amely során őszinte, konstruktív visszajelzést adnak az alkalmazottaknak. Ez segít abban, hogy az érintettek tisztában legyenek azzal, milyen területeken szükséges fejlődniük, és milyen erősségeikre építhetnek.

4. Célok újra definiálása és feladatok újraszervezése

Bizonyos esetekben érdemes lehet újraértékelni és újra definiálni az egyes csapattagok szerepeit és felelősségeit, hogy jobban megfeleljenek képességeiknek. Ez segíthet abban, hogy mindenki a saját erősségeit használhassa a legjobban.

5. Nyílt kommunikáció

Nyílt kommunikációs csatornák fenntartása, ahol a munkatársak kifejezhetik aggodalmaikat és javaslataikat. Fontos, hogy a munkahelyi légkör olyan legyen, ahol mindenki kényelmesen érezheti magát a visszajelzés adásával és fogadásával.

6. Eszkalációs és intervenciós protokollok

Meghatározott protokollok kialakítása arra az esetre, ha a fent említett megoldások nem hoznak eredményt. Ezek tartalmazhatják a munkaköri változásokat, vagy akár az elbocsátást is, ha a helyzet nem javul.

Ezek a stratégiák segíthetnek abban, hogy a csapat minden tagja hozzá tudjon járulni a közös célok eléréséhez, miközben javul a munkahelyi mentális egészség és csökken a stressz szintje. Fontos, hogy a megoldásokat egyénre szabottan, az adott helyzet sajátosságait figyelembe véve alkalmazzák.

A munkahelyi mentális egészség és a szakmai kompetencia tehát szorosan összekapcsolódik. Már a kiválasztási folyamat során is érdemes a szakmai felkészültség mellett nagyobb figyelmet szentelni a potenciális új munkavállaló személyes és szociális kompetenciáira.

Tarnai Attila
Marketingvezető
Jobcapital