Távmunka vagy home office?

A „remote” munkavégzés vagy távmunka fogalma egyre elterjedtebbé válik, és gyakran keveredik a köznyelvben nagyon elterjedt home office kifejezéssel, azonban lényeges különbség van köztük.
A távmunka olyan munkavégzés, amikor a dolgozó nem a munkahelyén, hanem valahol máshol, például otthonában, más irodában vagy esetleg más országban dolgozik huzamosabb ideig. A lényeg, hogy személyesen általában nincs az irodában. A távmunka során a munkát számítógéppel végzi, és az elvégzett munkát, annak eredményét online küldik el a munkáltatónak.

A távmunka két típusa

Az egyik a részleges távmunka (hibrid munkavégzés) – home office néven elterjedt távmunka típus. Ebben az esetben a dolgozó nem minden nap otthonról dolgozik, hanem néhány napot az irodában, más napokat pedig otthon tölti.
A másik típus a teljes távmunka – remote munkavégzés. Amikor a dolgozó szinte kivétel nélkül minden nap otthonról vagy más helyről végzi a munkáját, nem megy be az irodába.

Mit kell tudni a távmunka szabályairól?

A távmunka szabályai és a munkahelyi szabályok között természetesen van hasonlóság, bár a távmunka esetében a szabályok alkalmazása kicsit eltérhet a hagyományos munkahelyi környezetben megszokottaktól.
Természetesen a távmunka esetében a legfőbb munkahelyi szabályok, mint például a munkaidő, a munkavégzés módja és a munkahelyi etika továbbra is érvényesek, de bizonyos pontok módosulhatnak. Nézzük, mely szabályok vonatkoznak a távmunkára:

• Munkaeszközök és feltételek biztosítására
  

  A munkáltatónak biztosítania kell azokat az eszközöket, amelyek a munkavégzéshez szükségesek (pl. számítógép, internetkapcsolat, telefon), és a kapcsolódó költségeket térítenie kell. Ez magában foglalhatja a távoli munkavégzéshez szükséges egyéb eszközöket, például a megfelelő szoftvereket, illetve biztonsági intézkedéseket is.
  Az Mt. 51. § (2) b. paragrafus szerint a munkáltató köteles – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. Továbbá az Mt. 51. § (2) a. paragrafus alapján a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ebbe beleértendő a munkavégzési eszközök, internet, telefon stb. biztosítása, illetve költségtérítése is.

• Munkaidő-nyilvántartás és ellenőrzés

  A munkavégzés helyétől függetlenül a munkaidő-nyilvántartás és annak megfelelő kezelése elengedhetetlen. Az Mt. 96. § alapján a munkaidő-nyilvántartás vezetése a munkáltató kötelezettsége és kockázata, kivéve, kötetlen munkarend esetén. A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalók pontosan rögzítsék a munkaidőt, és megfelelő nyilvántartás készüljön. Az is fontos, hogy a munkáltató képes legyen nyomon követni a munkavállalók munkavégzését és annak eredményességét, mindezt az adatvédelmi előírásoknak megfelelően.

• Munkavédelem és adatvédelem

  Bár a munkavédelem kérdése a jelenléti munkavégzés során egyértelműen szabályozott, a remote munkavégzés esetén is fontos figyelembe venni a munkavállaló biztonságát. A munkáltatónak elő kell segítenie, hogy a távoli munkavégzés ne veszélyeztesse a munkavállaló testi és lelki egészségét. Itt az adatvédelem is kulcsfontosságú, mivel a távoli munkavégzés gyakran számítógép és internet használatával jár, különösen, ha nemzetközi határokon átívelően dolgoznak.

• Rugalmas, átlátható és megbízható kommunikáció
  

  A távoli munkavégzés sikeréhez elengedhetetlen, hogy a munkáltató világos és rugalmas szabályokat alakítson ki. A kommunikációs csatornákat, rendszeres visszajelzéseket és meetingeket is ki kell dolgozni a hatékony munkavégzés érdekében. A gyakorlatban a „remote” munkavégzés akkor működik jól, ha a munkáltató megfelelő eszközökkel, szabályozással és irányelvekkel támogatja a munkavállalókat, és biztosítja a munkahelyi jogszabályoknak való megfelelést.

A távmunka: lehetőség vagy kényszer?

Ez a típusú munkavégzés természetesen csak olyan munkaköröknél jöhet szóba, amik valóban nem igényelnek személyes jelenlétet és elvégezhetők a távolból is. Leggyakrabban a call center -es és ügyfélszolgálati munkahelyeken fordul elő.

Bár a legnagyobb távmunka hullám, amit a Covid időszaka hozott 2020-ban sok más munkakört is átalakított és az online térbe helyezett.
2020-ban a távmunkában vagy home office-ban dolgozók aránya hazánkban a tíz évvel korábbi átlagnak (2,9%) közel háromszorosára, 8,6%-ra nőtt. A legmagasabb értéket 2020 májusa hozta, amikor csaknem 760 ezer fő, a foglalkoztatottak 17%-a dolgozott ilyen módon. 2021 februárjában pedig az arányuk csaknem ötszöröse volt az egy évvel korábbinak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egy 2021-es elemzéséből, melyről a HRCENTRUM számolt be.

Az otthoni munkavégzés előnye és hátránya

Az otthoni munkavégzés számos előnnyel jár, de nem mentes a kihívásoktól sem. Bár rengeteg olyan élethelyzet adódhat amikor egy home office-ban eltöltött nap nagyon nagy segítség a nyugodt munkavégzésben, a munka és a magánélet határainak elmosódása mégis sokak számára frusztráló lehet. Hiszen az otthon maradva nehezebb elvonatkoztatni a mindennapi házimunkától és családi kötelezettségektől. Különösen a gyerekes anyukák számára jelenthet nagyobb kihívást, hogy miközben próbálják teljesíteni a munkaköri elvárásokat, figyelniük kell a gyermekeikre is. A napirend összeegyeztetése, a figyelem megosztása és a zökkenőmentes munkavégzés mind komoly kihívást jelenthet. Emellett a szociális interakciók hiánya, az elhúzódó munkanapok és a munkahelyi elvárások fokozódó nyomása is hozzájárulhat a stressz növekedéséhez. Az otthoni munkavégzés tehát nemcsak rugalmasságot, hanem jelentős terhet is róhat ránk. Így talán a remote munkavégzés során még fontosabb a work-life balance megtartása.

 

Most már tudjuk, hogy a teljes távmunka és a home office között fontos különbségek vannak, és azt is, hogy mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai.

A teljes távmunka lehetőséget ad a nagyobb szabadságra, míg a home office a munka és a magánélet közötti egyensúly fenntartásában segíthet. A lényeg, hogy megtaláljuk azt a munkavégzési formát, amely lehetővé teszi a megfelelő work-life balance kialakítását számunkra. Ideális esetben a munkahelyünk rugalmasan kezeli ezt, és támogatja a választásunkat: ha éppen otthonról szeretnénk dolgozni, akkor megtehetjük, de ha a személyes jelenlét fontosabb, akkor azt is lehetőségként kínálja. A legfontosabb, hogy a munka ne váljon stresszes teherré, hanem olyan környezetet alakítsunk ki, amely mind a szakmai, mind a magánéleti igényeinket kielégíti.