Az egészséges munkavégzés titka: így alakítsd a napi rutinod

A munkahelyi mentális egészség napjainkban egyre inkább előtérbe kerül, mivel közvetlen összefüggésben áll teljesítményünkkel, elégedettségünkkel és az általános munkahelyi légkörrel egyaránt. Egy, a mentális jóllétre nagy hangsúlyt fektető munkahely nemcsak a stressz és a kiégés kialakulását csökkenti, hanem jobb eséllyel tudja megtartani munkatársait. Az egészséges munkavégzés azonban nem csak a munkáltatónkon múlik, hiszen mi is sokat tehetünk érte. Összeszedtük, mire érdemes odafigyelni, ha már megtaláltuk a tökéletes állást, és azt szeretnénk, ha sokáig az is maradna.

Személyre szabott munkaritmus – Te mikor vagy a leghatékonyabb?

Mindenki más ritmusban, más napszakban dolgozik a legproduktívabban. Fontos megtapasztalnunk, mikor érezzük magunkat a legenergikusabbnak, és ennek megfelelően időzíteni a legtöbb energiát és szellemi teljesítményt igénylő feladatokat, ez egészséges munkavégzést fog eredményezni.

Digitális detox, miközben számítógépen dolgozol? Lehetséges!

Ha nem is teljes mértékben, hiszen a munkaeszközről nem lehet lemondani, a digitális eszközök csökkentett alkalmazása kulcsfontosságú az egészséges munkavégzés során. Az alapja a tervezés: határozzunk meg időszakokat, amikor tudatosan nem nyúlunk a munkavégzéshez szükségtelen digitális eszközeinkhez.

Ebben segítséget nyújthat például az, ha kikapcsoljuk a push értesítéseket. A telefon folyamatos rezgése, vagy csipogása könnyen megzavarhatja a koncentrációt. A szüneteket igyekezzünk a digitális eszközök nélkül, képernyőmentesen tölteni.

Ergonómia: az egészséges munkavégzés alapja

Az ergonomikus munkakörnyezetünk kialakítása kulcsfontosságú az egészséges munkavégzés szempontjából, mivel elősegíti a fizikai fáradtság csökkentését és a hosszú távú fizikális problémák, mint például a hát-, nyak- és vállfájdalmak megelőzését. Irodai környezetben az ergonómia biztosítása leginkább a munkáltató feladata, azonban ennek ellenére a munkavállalóként is tehetünk érte.

A monitorunk optimális elhelyezése például kritikus szempont: a képernyő felső széle ideálisan szemmagasságban kell, hogy legyen, hogy a nyak és a fej természetes, kényelmes pozícióját támogassa.

Fontos megemlíteni, hogy az ergonomikus környezet önmagában nem elegendő, ha hajlamosak vagyunk hosszú órákon át előrehajolva, a székünkön lecsúszva, görnyedve dolgozni. A helyes testtartásra nekünk kell odafigyelnünk.

A testmozgás jelentősége, avagy hogyan kerüld el az egésznapos ülést

Az irodai dolgozók gyakran esnek abba a hibába, hogy huzamosabb ideig egyhelyben ülnek, ami az izmok és ízületek merevségéhez vezethet. A megoldás egyszerű: tartsunk óránként rövid mozgásszüneteket, amelyek magukban foglalhatják a fej-, nyak- és vállkörzést, valamint a karok és a gerinc nyújtását. Ezek hozzájárulnak a jobb vérkeringéshez és általános fizikai jólléthez.

Ha van rá lehetőség, az álló munkaállomásokat is érdemes kipróbálni. Ezek lehetőséget biztosítanak az ülő- és álló pozíciók váltogatására, ami jelentősen javíthatja a fizikai állapotot és csökkentheti a hosszantartó ülés negatív hatásait.

A szünetek optimális kihasználása

Az ebédszünet nem csupán az étkezésre szolgál. Ajánlott ezt az időt arra is felhasználni, hogy egy rövid sétát tegyünk, vagy friss levegőt vegyünk. Ez hozzájárul az energiaszintünk növeléséhez és a délutáni feladatok hatékonyabb elvégzéséhez.

Hidratáció és szociális interakciók

A megfelelő hidratáció fontosságát nem lehet elégszer kiemelni. Fontos, hogy mindig legyen kéznél frissítő ital, és rendszeresen iktassunk be rövid szüneteket. Aki szereti a kávét, annak – természetesen mértékkel, de – a koffein is lehet egy kellemes felüdülés a nap folyamán. Ezzel lehetőséget biztosítunk a kisebb szociális interakciókra is, mint például a kávészünet alatt egy rövid beszélgetés a kollégákkal.

 

Az egészséges munkavégzéshez számos olyan tényező járul hozzá, melyek apróságoknak tűnnek, de kis odafigyeléssel napi szokásainkká alakíthatjuk őket. Ha ezeket beiktatjuk a napjainkba és rutinná válnak, megelőzhetjük a fizikális bántalmak kialakulását, a kiégést, és a stresszt.