Why are workplaces that deal with mental health appealing?

Annak ellenére, hogy milyen fontos szerepet játszik a mentális egészség a munkahelyi teljesítmény növelésében, valamint a munkavállalók megtartásában és toborzásában, még mindig viszonylag kevés cég fordít figyelmet munkavállalói lelki és mentális jólétére. Pedig az employer branding építésén túl, a mentális egészséget támogató programok a munkavállalói elkötelezettség növelésének is remek eszköze. Nem véletlen, hogy egyre többen keresik és kutatják azokat a munkahelyeket, ahol a munkaadók beosztottjaik lelki jólétére is figyelnek.

 

Az egyik legjobb dolog a közösségi média és más online platformok növekvő népszerűségében, hogy hangot adnak az embereknek. Ez a kötetlen lehetőség számos olyan tabutémát tett a közbeszéd részévé, amelyekről korábban sokkal kevesebb szó esett. Az egyik ilyen hot topic pedig nem más, mint a mentális egészség munkahelyhez való viszonya.

 

A mentális egészség és a munkahely kapcsolata

 

A munkahelyi mentális egészség manapság egyre több munkavállaló számára fontos kérdés, hiszen felnőtt életünk jelentős részét töltjük a munkahelyünkön és a kollégáink körében. Bár az utóbbi évek történései – főként a koronavírus járvány és a háborús helyzet – sok minden megváltoztatott azt illetően, hogy mit értünk a munkahelyi mentális egészség alatt, érdemes egy pillantást vetni az alapokra.

 

Nem titok, hogy a munkával kapcsolatos kockázati tényezők negatívan befolyásolhatják a mentális egészséget. Kezdve például a mérgező munkahelyi környezettel, valamint a munkahelyi stresszel, amelyek nemcsak a társas-szocializációs kapcsolatokon hagyják rajta a nyomukat, de fizikai és mentális tünetek, súlyosabb esetben betegségek kialakulásához is vezethet.

 

Mindaz a frusztráció, ami a szervezetet és az elmét a munkahelyen éri akár a munka jellegéből, akár annak környezetéből adódóan, magas vérnyomásban, emésztési problémákban és cukorbetegségben is megmutatkozhat, de a depresszió és a szorongás is gyakori kísérőtünet, ahogy a korábban szenvedélyesen szeretett szakmától való eltávolodás, a kiégés is.

 

Hogyan hat a munkavállalók rossz mentális egészsége a munkahelyekre?

 

Mivel a mentális egészség olyan jóléti állapot, amelyben a munkavállaló sikeresen megbirkózik a mindennapi stresszhatásokkal, produktívan dolgozhat, ki tudja használni a benne rejlő lehetőségeket és hozzájárulhat közössége építéséhez, a mentális egészség a fizikai egészséggel és a szociális jóléttel együtt az általános egészség alapvető összetevője.

 

Emiatt, ha a munkavállalók mentális egészsége nincsen rendben, a vállalat számára is kockázatot, érezhető negatív hatásokat jelent.

 

• Gyengébb elköteleződés a munkával és munkahellyel

 

A rossz mentális egészség demotivációhoz és az összpontosítás hiányához vezet. Ha a munkavállalóknak mentális egészségügyi problémái vannak, a gondolataik gyakran elkalandoznak vagy a problémáikra koncentrálnak, ami megnehezíti a feladatokra fókuszálást, valamint a gondolatok és érzelmek szabályozását.

 

• Alacsonyabb termelékenység, kevésbé hatékony munkavégzés

 

Amikor a munkavállaló nem érzi jól magát, kihívást jelent számára a kreativitást és rugalmasságot igénylő feladatok elvégzése, valamint az ehhez kapcsolódó készségek hasznosítása. Enélkül azonban nem rendelkeznek elegendő pszichológiai erőforrásokkal ahhoz, hogy jól teljesítsenek a munkájukban.

 

• Kisebb fizikai teljesítőképesség és alacsonyabb színvonalú napi működés

 

A szociális szorongástól a kognitív teljesítmény és a munkamemória csökkenéséig a rossz mentális egészség jelentős mértékben befolyásolja a mindennapi életvitelt és a fizikai képességeket. Az állandó kimerültségérzet és fokozott fáradékonyság csak a kezdet.

 

• Romló kommunikációs képességek

 

Nehéz jól kommunikálni, ha érzelmileg nem vagyunk jól. A rossz mentális egészség a kollégák közötti információáramlás, feladatok és projektek félreértelmezéséhez vagy túlzott reakciókhoz vezethet. Előfordulhat a passzív-agresszív hangnem, figyelemhiány, a másik meg nem hallgatása, de negatív hozzáállás, direkt személyeskedés is.

 

• Kevésbé hatékony döntéshozatali kompetencia

 

A rossz mentális egészség egyenes út lehet az impulzuskontroll hiányához, de egészségtelen gondolatokhoz és rossz döntéshozatali mechanizmushoz is vezethet. Emiatt például elmaradhatnak az értekezletek, de későn érkezőkkel, az egyes kötelezettségek elmulasztásával is szembesülhetünk, vagy azzal, hogy nem tartják be a vállalati irányelveket. Ezen felül a rossz szakmai döntések száma is megnőhet.

 

Miért vonzók azok a munkahelyek a munkavállalóknak, ahol figyelnek a mentális egészségre?

 

Azzal ma már a munkavállalók is tisztában vannak, hogy a pozitív munkahelyi mentális egészség segít megbirkózni a változó szerepekkel és felelősségi körökkel, a nehéz kihívásokról nem is beszélve.

 

Segít abban is, hogy kiteljesedjenek a munkakörükben, megfelelően kezeljék a stresszt és fokozzák a testi-szellemi ellenálló képességet is. Végső soron ez lehetővé teszi számukra, hogy ki tudják hozni magukból a legjobbat.

 

Éppen ezért fontos a támogató, kreatív és a jó mentális egészséget elősegítő munkahelyi környezet megteremtése, amely elősegíti a mentális jólétet és erőforrásokat és előnyöket biztosít az ilyen betegségben szenvedő munkavállalók számára. Ennek 3 legfontosabb előnye a következő:

 

• Kevesebb táppénz és váratlan hiányzás

 

A rossz mentális egészség egyik következménye, hogy a túlságosan depressziós vagy sokat szorongó munkavállaló annyira maga alatt van, hogy már az is nehezére esik, hogy felkeljen az ágyból. Ráadásul gyakran ezek a mentális nehézségek fizikai tüneteket is produkálnak, például szédülést, remegést, hányingert, hasmenést, heves szívdobogást.

 

Azonban azzal a munkavállaló is tisztában van, hogy ezek a hiányzások olyan következményekkel járnak, mint a fizetésük csökkenése, ami akár a megélhetését és a családja biztonságát is veszélyeztetheti. Így már ki is alakult az ördögi kör, hiszen ez további szorongásokra, depresszív gondolatokra ad okot.

 

Éppen ezért, a mentális egészségre tudatosan figyelő munkahely a lehetőségekhez képest olyan stresszmentes környezetet teremt, ami kevesebb munkavállalót késztet hiányzásra. A mentális egészséget támogató munkahelyeken szignifikánsan csökken a táppénz és a váratlan hiányzások aránya, plusz a munkavállalók kiadása is csökken[1], mégpedig a mentális problémák okán szedett gyógyszer és kiegészítők elhagyása miatt.

 

• Jobb és hatékonyabb munkavégzés

 

A mentális kihívások nemcsak koncentrációzavarhoz, memóriagondokhoz és szorongáshoz vezetnek, de a motiváció megtalálását is megnehezítik. Előfordulhat, hogy a mentális betegségben szenvedő munkavállalók nem tudják teljes erőbedobással végezni a munkájukat, és ez egy idő után már nemcsak az elvégzett munka mennyiségére, hanem annak minőségére is kihat.

 

A munkavállalók mentális egészségének előtérbe helyezése elősegítheti a munkahelyi teljesítmény javítását. Amellett, hogy a stressz és a problémák nem vonják el a figyelmet a feladatoktól, gördülékenyebbé válik a munkatársak közötti kommunikáció és szakmai kapcsolatok. Kevesebb lesz a túlóra, emellett a kreativitás és a problémamegoldó képességeiket is nagyobb hatékonysággal vethetik be.

 

• Egészséges munkáltató-munkavállalói kapcsolatok

 

Ki ne szeretne barátságos környezetben, ellenségeskedéstől és mérgező munkahelyi légkörtől mentesen dolgozni? Az ilyen stresszmentes, inspiráló munkahelyi környezet csak akkor érhető el, ha a munkatársak a bevezetett munkahelyi wellbeing programok által, valamint a kommunikáció által is azt érezhetik, hogy fontos a cégvezetésnek a mentális jólétük.

 

Mindez összetartóbb, együttműködésre képes csapatmunkát, elismerésre méltó egyéni teljesítményeket, transzparens és átlátható munkahelyi viszonyokat teremt. Kevesebb lesz a kollégák közötti összetűzés, de a munkahelyi hierarchia különböző fokain álló kollégák között is kiegyensúlyozottabbá válik a kapcsolat.

 

Ezek az előnyök azonban nemcsak a munkahelyi stressz csökkentése és a hatékonyabb munkavégzés miatt fontos a munkavállalók számára, hanem azért is, mert így könnyebben kézben tudják tartani a munka-magánélet egyensúlyát, illetve nem viszik haza a feszültséget, szorongásaikat sem.

 

A rossz mentális egészség ugyanis nemcsak a munkahelyi érvényesülést és kapcsolatokat, de a családi és baráti kötődéseket is veszélyeztetheti. A jó mentális egészséggel rendelkező munkavállaló kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb és fókuszáltabb, ami a személyes kapcsolataira, valamint a magánéletére is pozitív hatással van. Ez pedig előbb-utóbb a fizetésénél is fontosabbá válik.

 

 

[1] Deloitte.com; Gaurav Lahiri – Jeff Schwartz: Well-being: A strategy and a responsibility – https://www2.deloitte.com/us/en/insights/focus/human-capital-trends/2018/employee-well-being-programs.html/#endnote-sup-8