Mi a multik teljesítményképlete? = Karrier x Csapat
A legtöbb multinacionális vállalat mára túljutott azon, hogy a tehetségmenedzsmentet és a szervezettervezést két külön táblázatban tartsa nyilván. A piac változékonysága, a hibrid munkavégzés és a kompetencia-hiány együttesen arra kényszeríti a vezetőket, hogy újragondolják a „people strategy” fogalmát. Ha a karrierút-tervezésről csak fejlődési programok, a csapatépítésről pedig pusztán headcount-grafikonok jutnak eszünkbe, az eredmény sokszor éppen az ellenkezője lesz annak, amit szeretnénk: fragmentált, gyorsan kiégő munkatársak és egy heterogén, nehezen mozdítható szervezet.
Papp Zoltán Péter, a Jobcapital ügyvezetője szerint:
„A karrier- és csapat felépítése valójában ugyanannak az érmének a két oldala. Az egyéni ambíciók adják a hajtóerőt, a jól komponált csapatstruktúra pedig a stabil keretet, amely ezt a hajtóerőt üzleti teljesítménnyé alakítja. Amikor a kettő nincs szinkronban, a legjobb kollégák is elpattanhatnak, vagy a projektek sorra kifulladnak a „kinek mi a feladata” kérdésnél. Amikor viszont karrier- és csapatmotor együtt pörög, csökken a belső súrlódás, gyorsul a döntéshozatal, és meredeken emelkedik az innovációs ráta.”
TL;DR a rohanó vezetőknek
- 21 %: globálisan mindössze ennyi munkavállaló elkötelezett a gallup szerint – a kieső produktivitás ára 438 milliárd USD évente.
- A tanulás-központú vállalatok stabilabbak: jobb belső mobilitás, magasabb megtartás, egészségesebb vezetői utánpótlás.
- A piacvezetők már a stratégia, működés és tehetség szinkronját tartják a teljesítmény hajtómotorjának.
A számok, amelyek felrázzák a vezetést
Hogyan lehet, hogy a globális GDP-nek akár 9 %-a pocsékba megy a munkahelyi passzivitás miatt? A Gallup 2024-es felmérése szerint a munkatársak mindössze ötöde elkötelezett, ami évente 438 milliárd USD-nyi termelékenységet emészt fel. Ebből a képletből egyértelmű:
Hiába kiváló a stratégia, ha nincs hozzá élő, fejlődni vágyó hajtóerő
Miért jár kéz a kézben a karrier- és csapatok építése?
Karrierfókusz | Csapatfókusz | Üzleti hatás |
Belső fejlődési utak | Kompetencia-komplementer csapatstruktúra | Rövidebb time-to-productivity |
Személyre szabott upskilling | Közös tanulási rituálék | Magasabb innovációs ráta |
Lateral / vertikális mobilitás | Keresztfunkciós projektek | Fluktuáció csökkenés |
A LinkedIn Learning kutatása kimutatta: a tanulás-barát kultúrájú cégeknél a megtartás, a belső mobilitás és a vezetői kinevezés egyaránt meredeken emelkedik. Vagyis az egyén és a csapat erősítése egymást erősítő folyamat, nem két párhuzamos projekt.
Három gyors taktika multinacionális környezetben
- Stratégia ← → Skill-mátrix párosítás
- Indíts “skills inventory” auditot negyedévente; priorizáld azokat a kompetenciákat, amelyek közvetlenül támogatják az üzleti OKR-eket.
- Használj AI-támogatott talent-gap elemzőt, hogy a hiányzó készségek azonnal láthatók legyenek.
- Belső mobilitás, mint alapértelmezett HR-processz
- Vezess be “talent marketplace” portált: a nyitott pozíciók minimum 14 nappal külső hirdetés előtt jelenjenek meg házon belül.
- Jutalmazd a vezetőket, akik exportálják a tehetséget más csapatokba – nem csak a megtartásért, hanem a szervezeti tanulásért is.
- Menedszer = Coach, a team a játszótér
- A vezetők legfontosabb feladata a stratégia és tehetség szinkronban tartása – mérd negyedévente 360° feedback-el, hogy mennyire sikerül.
- Adj a csapatoknak OKR (célok és kulcseredmények) -fenntartott “learning sprintet” (pl. 5 % kapacitás a képzésre), hogy a karrier-tanulás ne este 10-kor kezdődjön.
Mit nyer vele a multinacionális szervezet?
KPI | Klasszikus HR | Karrier × Csapat modell |
Time-to-hire (kulcspozíció) | 72 nap | < 40 nap (belső pool) |
1 éves fluktuáció | 18 % | ≤ 10 % |
Projektek indulási átfutása | Hosszú engedélyezési körök | Sprint-ready csapatok |
Ezek a mutatók nemcsak HR-trófeák: a gyorsabb piacra lépés, az alacsonyabb toborzási költség és a stabil know-how közvetlenül a P&L-ben jelenik meg.
„Ott építünk csapatot, ahol karriert is lehet”
-Papp Zoltán Péter, CEO Jobcapital
A Jobcapital tapasztalata azt mutatja, hogy a leggyorsabban növekvő multinacionális szervezetek három közös jellemzővel bírnak:
- Adatalapú skill-transzparencia – rendszeres, objektív képesség-feltérképezés minden szinten.
- Belső mobilitás-kultúra – a munkatársak fejlesztése és átmozgatása legalább olyan fontos, mint az exterm toborzás.
- Vezetői felelősségvállalás a tanulásért – a menedzsment saját KPI-ként kezeli, hogy a csapat mennyi új kompetenciát épít be negyedévente.
Ezek a gyakorlatok teszik lehetővé, hogy a karrier- és csapatmotor szinkronban fusson, a szervezet pedig rugalmasan reagáljon a piaci váltásokra. Ha a HR-stratégiádat ezen a három pilléren méred és fejleszted, nemcsak a fluktuációt csökkented, hanem tartós versenyelőnyt is építesz.
A következő lépés tehát szakmai oldalról egyértelmű: rendszerbe kell foglalni a tehetséggel, a tanulással és a szervezeti architektúrával kapcsolatos döntéseket, hogy a vállalat minden szintjén ugyanaz a cél mutassa az irányt—az egyéni fejlődéstől a csapatdinamikán át a stratégiai eredményekig.
Tarnai Attila
Marketing vezető
Jobcapital