Az álláskeresés mentális veszélyei: célkeresztben a szorongás és a depresszió

Az önéletrajz frissítésétől kezdve, a motivációs levelek megírásán és a jelentkezések elküldésén át, az elutasító levelekig és a kényelmetlen interjúkig bezárólag, a tökéletes munka megtalálása enyhén szólva is hatalmas mentális és érzelmi megterheléssel járó szituáció. És nem véletlenül.

 

Az új feladatok izgalma, a mérgező munkahelyi környezetből való kiszabadulás, az új kollégák és a kiteljesedés lehetősége elsöprő érzés tud lenni. De egészen addig a pontig, amíg meg nem csörren a várva várt telefon vagy meg nem érkezik az írásbeli értesítés, az álláskeresés folyamata időnként reménytelennek tűnik.

 

Érezted már magad rosszul, önbizalomhiányosnak magad az álláskeresés során? Bizonytalanodtál már el azért, mert nem voltál biztos abban, hogy melyik irányba indulj? Gondoltál már rá, hogy a sokadik sikertelen interjú vagy pályázat után feladd és inkább a jelenlegi munkahelyeden maradj? Nos, nem vagy egyedül.

 

Az álláskeresési depresszió és szorongás létezik

 

Akár mi magunk mondtunk fel a munkahelyünkön, akár kirúgtak vagy a meglévő állás mellett kezdünk el új lehetőségeket keresni, az álláskeresés olyan folyamat, ami lelkileg és mentálisan roppant megterhelő.

 

Ezt a folyamatot álláskeresési depresszió és szorongás néven tartják számon, és nem egy kitalált, sokkal inkább létező dolog, amit nem szabad félvállról venni. Annál is inkább érdemes figyelni a jelekre, mert hosszú távon komoly egészségügyi problémákat is okozhat, mint amilyen például a magas vérnyomás, a stroke, a szívinfarktus, a cukorbetegség, vagy épp az alvászavar.

 

Mitől alakulhat ki az álláskeresési depresszió?

 

Az álláskeresés során a pályázó az érzelmek széles skáláját éli át: reménykedik, ugyanakkor a sikertelen pályázatok miatt elutasítottnak, stresszesnek, szorongónak és általánosságban pesszimistának érezheti magát jövőbeli kilátásaival kapcsolatban.

 

Bizonyos értelemben a munka az identitásunk része, így az általunk választott karrierút része annak, hogy kik is vagyunk valójában. Ezért éljük meg kisebb identitásválságként, ha az álláskeresés nem megy olyan flottul, ahogy szeretnénk és csak kisebb-nagyobb döccenők árán találunk rá a következő állásunkra.

 

Van miért idegeskedni – további stresszfaktorok az álláskeresés és váltás során:

 

 

1. A kontroll elvesztése: nem a mi kezünkben van az irányítás
2. Kétségek a döntés helyességével kapcsolatban: tényleg munkahelyet kell váltanom?
3. Félelem az új munkakörnyezettől és a kollégáktól: vajon be fognak fogadni? Nem járok rosszabbul, mint most?
4. Imposztor szindróma: vajon meg fogok felelni? Tudom teljesíteni az elvárt szintet?
5. Jobb lesz majd a munka és a magánélet egyensúlya?
6. Anyagi kérdések: el fogom tudni tartani magamat / a családomat?
7. A piaci helyzet: mennyire piacképes a tudásom? Mennyire telített a piac?

 

Ezek az összetett érzések, a jogos félelmek és kérdések, valamint a nyomukban kialakuló hangulatingadozások tovább gátolhatják az álláskeresés sikerét. Például, ha elutasítják az álláspályázatot vagy vissza sem jeleznek, alacsony önbecsülést eredményezhet, ami az önelfogadásunkat ássa alá. Arról nem is beszélve, hogy megkérdőjeleződik a saját képességeinkbe vetett hitünk, ami a későbbi interjúkra is rányomhatja a bélyegét.

 

Ugyanakkor, a gyenge interjúteljesítmény csak tovább erősíti az önmagunkról alkotott negatív képet, ami szép lassan elvezet az alkalmatlanság érzéséhez is. Minél tovább munkanélküli valaki, illetve minél tovább keresi a meglévő állása mellett az újabb lehetőséget, annál elkeseredettebbé válhat a saját kilátásaival és képességeivel kapcsolatban.

 

Ez gyakorlatilag egy ördögi kör, igazi öngerjesztő folyamat. Ráadásul az álláspályázók között gyakori tapasztalat, hogy a jelenlegi munkahelyén kialakult mérgező légkör vagy a munkanélküliség következtében fellépő lehangoltság az élete más területeire is hatással lehet. Az esetek többségében a sikertelen álláskeresés túlmutat a karriertervezésén, mert kiterjedhet személyes kapcsolataidra is.

 

Erről a helyzetről egyébként a Pew Research Center[1] készített egy érdekes felmérést. Ennek értelmében:

• A felmérésben résztvevők 53%-a azt állította, hogy úgy érezte, elvesztette identitása egy darabját az álláskeresési folyamat során.
• A felmérésben résztvevők 56%-a azt állította, hogy több érzelmi vagy mentális egészségügyi problémát, például szorongást vagy depressziót tapasztalt a munkanélküliség / álláskeresés miatt.
• További 41%-uk azt állítja, hogy a szokásosnál több konfliktusa vagy vitája volt családjával és barátaival.

 

Az Amerikai Szorongás és Depresszió Társaság emellett arra a következtetésre jutott[2], hogy a depresszióval diagnosztizáltak közel felénél egyben szorongásos zavart is megállapítottak.

 

Mit tehetsz azért, hogy könnyebben vedd az álláskeresést? 5 tipp az álláskeresési depresszió kezelésére

 

1. Készíts tervet az elutasításra

 

Néha megkapod a munkát, néha nem. Bárhogy is történik, próbálj meg olyan tervet készíteni, amely segít tanulni a tapasztalatokból: ez szólhat arról, hogyan írj hatékonyabb önéletrajzot vagy motivációs levelet, esetleg olyan bakik, amiket a legközelebbi állásinterjún már ne kövess el.

 

Ahelyett, hogy elutasítottnak éreznéd magad, koncentrálj arra, amit tanulhatsz a tapasztalatból. Ha a helyzet megengedi, kérjen visszajelzést a téged elutasító cégtől. Ahelyett, hogy önsajnálatba merülnél, gondold át, hogy mi történt és hogyan tanulhat belőle.

 

2. Legyél rendszerezettebb

 

A rendszerezettség megakadályozza, hogy túlterheltnek érezd magad az álláskeresési folyamat során. Segít abban is, hogy egyensúlyban tartsa az összes prioritást és felelősséget. Készíts listát azokról az álláshirdetésekről, amelyekre jelentkezel, olyan információkkal, mint az interjúk dátuma, elérhetőségei és a feltenni kívánt interjúkérdések.

 

Ha az álláskeresést kisebb, jobban kezelhető feladatokra, illetve fázisokra bontod, akkor a folyamat kevésbé lesz ijesztő. Emellett felkészültebbnek fogod érezni magad és legalább a folyamat egy része felett visszakaptad az irányítást.

 

3. Tartsd a szemed a célon

 

A munkahelyi depresszió kezelésének kulcsfontosságú tippje a perspektíva megőrzése. Ne feledd, hogy bár az álláskeresés eltarthat egy ideig, nem tart örökké. Az új munkahely megtalálása nem megy egyik napról a másikra.

 

Elbátortalanodhatsz, felmerülhetnek benned kétségek, ha a dolgok nem úgy haladnak, ahogy azt előzetesen elképzelted. De egy lépés megtétele és a helyzet újraértékelése segíthet. Koncentrálj arra, amit irányítani tudsz. Ha arra koncentrálsz, ami fölött nincsen irányításod, az csak leszívja az energiáidat és nyugtalanná tesz.

 

4. Kérj segítséget

 

Ha van olyan valaki a környezetedben, akivel beszélgethetsz az álláskeresés közben, értékes érzelmi támogatást tud nyújtani. Legyen szó akár egy barátról vagy családtagról, beszéld meg vele, hogyan érzed magad és miért küzdesz. Ez segíthet abban is, hogy tisztában lásd a saját céljaidat.

 

A személyes kapcsolataidon túl azonban egy karrier coach vagy mentor segítségét is igénybe veheted. Egy tapasztalt szakember segíthet abban, hogy rendszerezd a tapasztalataidat, esetleg új perspektívákkal gazdagítsa a látásmódodat és tréningezzen az álláskeresés során előforduló, stresszes szituációkra.

 

5. Szánj időt önmagadra: pihenj az álláskeresés közben

 

A hónapokon – extrém esetben éveken át tartó álláskeresés kimerültséghez és kiégéshez vezethet, a nyomában érkező félelem és a szorongás pedig nem fog segíteni az álláskeresésben. Amellett, hogy a mentális jóllét is veszélybe kerül.

 

Ennek elkerülése érdekében ne felejts el időt szánni önmagadra, a családodra, a barátaidra és a hobbidra. Gyakorold az öngondoskodást: az egészséges táplálkozás és a sok alvás, a testi-lelki energiatartalékok feltöltése kulcsfontosságú a stressz kezelésében.

 

 

[1] Pew Research Center; Kim Parker, Ruth Igielnik, Rakesh Kochhar: Unemployed Americans are feeling the emotional strain of job loss; most have considered changing occupations – https://www.pewresearch.org/fact-tank/2021/02/10/unemployed-americans-are-feeling-the-emotional-strain-of-job-loss-most-have-considered-changing-occupations/

[2] Anxiety & Depression Association of America: Facts statistics – https://adaa.org/understanding-anxiety/facts-statistics