Munkaerő-kölcsönzés
A munkaerő saját állományú foglalkoztatása mellett a munkaerő-kölcsönzés a legelterjedtebb foglalkoztatási forma. Ennek ellenére a működése, előnyei, szabályai, feltételei a legtöbb ember számára kérdéses dolgok.
A nekünk feltett gyakori kérdések és a tévhitek alapján igyekszünk mindenre választ adni az alábbiakban a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban.
Tartalomjegyzék
- Mi az a munkaerő-kölcsönzés?
- Kik a szereplői a kölcsönzésnek?
- Miben tér el a munkaerő-kölcsönzés a tipikus foglalkoztatási formától?
- A munkaerő-kölcsönzés elemei
- Mikor érdemes igénybe venni ezt a szolgáltatást?
- A munkaerő-kölcsönzés előnyei a munkáltatók számára
- A munkaerő-kölcsönzés előnyei a munkavállalóknak
- Milyen pozíciókban használják?
- Mennyibe kerül?
- Tévhitek a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban
- A munkaerő-kölcsönzés szabályai
- Az egyenlő bánásmód elve a munkaerő-kölcsönzésben
Mi az a munkaerő-kölcsönzés?
A munkaerő-kölcsönzés egy olyan foglalkoztatási forma, melyben a kölcsönbeadó cég munkaerőt biztosít más vállalatok számára ideiglenes, meghatározott időre. A szolgáltatás célja, hogy segítsen a cégek számára rugalmasan és gyorsan reagálni a munkaerő-szükségleteikre anélkül, hogy közvetlenül alkalmaznák a munkavállalókat.
A szolgáltatás magában foglalja a munkaerő toborzását, a bérszámfejtést, valamint az adminisztrációs terhek átvállalását is.
Kik a szereplői a kölcsönzésnek?
A munkaerő-kölcsönzésnek három szereplője van:
- A munkavállaló
- A kölcsönvevő cég
- A kölcsönbeadó cég
A kölcsönbeadó cég arra vállalkozik, hogy felkutatja a megfelelő munkavállalókat, akiket a kölcsönvevő foglalkoztatni szeretne, majd a kölcsönbeadó felveszi őket saját állományába, és a foglalkoztatásukhoz kapcsolódó összes adminisztratív és pénzügyi feladatot ellátja.
Miben tér el a munkaerő-kölcsönzés a tipikus foglalkoztatási formától?
A munkavállaló a kölcsönbeadó céggel köt munkaszerződést, mely munkaszerződésnek kötelezően tartalmaznia kell azt a tényt, hogy a szerződés munkaerő-kölcsönzésre jött létre.
A munkavégzés a kölcsönvevő cégnél történik, így a kölcsönvevő cég feladata a munkaidő beosztása, a szakmai irányítás, a szabadság kiadása, a munkavégzés ellenőrzése, az egészségre ártalmatlan és biztonságos munkahely megteremtése, ugyanakkor a kölcsönbeadó cég felel a munkaszerződés jogszerű megkötéséért, a munkáltatói bejelentések és bevallások teljesítéséért, a bér megállapításáért, bérszámfejtéséért és kifizetéséért, valamint a levont adóelőleg és járulékok befizetéséért.
A kölcsönzött munkavállalók felmondási ideje általában rövidebb, 15 nap a tipikus foglalkoztatásban megszokott 30 nappal szemben.
A munkaerő-kölcsönzés elemei
A munkaerő-kölcsönzés egy összetett szolgáltatás, amely több tevékenységet foglal magába. Egyedi megállapodások esetén nagyon széleskörű skálán mozoghatnak a munkaerő-kölcsönzés elemei.
- Rövid idő alatt a megfelelő számú és tudású munkaerő biztosítása
- Ehhez a legtöbb esetben toborzás-kiválasztás szolgáltatás is szükséges
- A kölcsönzött munkavállalók bérszámfejtése
- Minden munkaviszonyhoz kapcsolódó adminisztráció
- Adatszolgáltatás
- Bevallási kötelezettségek
- Megállapodástól függően szállás biztosítása
- Kérés esetén céges buszjáratok szállítása
- Delegált projektvezető, aki mindenben támogatja a feleket
Mikor érdemes igénybe venni ezt a szolgáltatást?
A szolgáltatás igénybevétele az alábbi esetekben ajánlott:
- Kapacitásbővítés:
A vállalat nem rendelkezik megfelelő kapacitással és idővel a szükséges létszám toborzásához, felvételéhez. - Szezonális vagy időszakos munkaerő-igény felmerülése esetén:
Ez például a mezőgazdasági, kereskedelmi vagy a vendéglátóipari szektor csúcsidőszakaiban jellemző. - Projekt alapú munkalehetőségek esetében:
Amikor egy adott projektben ideiglenes, specifikus szakértelemmel rendelkező kollégára van szükség. - Létszámstop vagy költségvetési korlátozáskor:
Amikor a vállalat nem engedheti meg magának, hogy hosszú távon alkalmazottakat vegyen fel saját állományba. - Gyors munkaerő-pótlás szükségessége esetén:
Váratlanul távozó alkalmazottak pótlására. - Adminisztrációs kapacitás:
A vállalatnak nem áll rendelkezésre megfelelő HR osztály a szükséges munkaügyi adminisztrációhoz - Ingadozó termelés:
A termelés nem kiszámítható, gyakran változik
A munkaerő-kölcsönzés előnyei a munkáltatók számára
- Rugalmas:
Lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a változó munkaerő-igényekhez. Például szezonális ingadozások vagy váratlan megrendelések esetén azonnal rendelkezésre áll a szükséges munkaerő, így a vállalatok rugalmasabban kezelhetik erőforrásaikat.
- Költséghatékony:
A vállalatok csökkenthetik a toborzás költségeit mivel a kölcsönbeadó cég végzi ezeket a feladatokat. Ezenkívül a cégek elkerülhetik a hosszú távú foglalkoztatás költségeit, például a végkielégítéseket és egyéb juttatásokat. - Gyors:
Ez a módszer hatékony megoldás akkor is, ha esetleg létszámstop van a cégnél, mégis szükség van a plusz kollégák szakértelmére, vagy az esetleg szülési szabadságon, GYES-en/GYED-en lévő vagy balesetből lábadozó kollégák időszakos pótlására.
- Tehermentesítés:
Az összes adminisztrációs feladatot mi intézzük, beleértve a bérszámfejtést, adózást és egyéb jogi kötelezettségeket. Ez jelentősen csökkenti a vállalat adminisztrációs terheit, lehetővé téve számukra, hogy az alaptevékenységeikre koncentráljanak.
- Szakértelem:
A cégek számára erre specializálódott toborzó és munkaügyi csapat intézi az új munkaerő felkutatását, majd az adminisztrációs teendőket.
- Pénzügyi előny:
Ennek a szolgáltatásnak a költsége egyéb költségként elszámolható, ami segíti a költségtervezést is.
- Try and Hire:
Ha egy munkavállaló munkájával kifejezetten meg van elégedve a kölcsönvevő, akkor átveheti saját állományba. Ennél pontosabb és átfogóbb referenciát nem is lehet beszerezni a munkavállalókról.
A munkaerő-kölcsönzés előnyei a munkavállalóknak
- A munkaerő-kölcsönző cégek gyakran gyorsan találnak munkalehetőségeket a jelölteknek, így biztosítva a mihamarabbi elhelyezkedést, valamint a lehetőséget arra, hogy különböző munkahelyeket és feladatokat próbáljanak ki.
- A különféle projektekben és munkakörnyezetekben szerzett tapasztalatok növelik a munkavállaló szakmai fejlődését és értékét a munkaerőpiacon, valamint így szélesebb szakmai kapcsolatrendszert tudnak kialakítani.
- Olyan munkaügyi problémákkal, kérdésekkel is megkereshetőek vagyunk, amelyekről a kölcsönvevő céget nem szeretné a munkavállaló tájékoztatni.
- Az aktív álláskeresők számára átmeneti megoldásként is szolgálhat a munkaerő-kölcsönzés, amíg nem találnak állandó pozíciót, valamint ennek révén bejuthatnak olyan cégekhez, amelyekkel más módon talán nem tudnának kapcsolatba lépni. Ez különösen előnyös lehet a pályakezdők vagy azok számára, akik iparágat szeretnének váltani.
- Folyamatos támogatást nyújtunk. Legyen szó a toborzást követő céges állásinterjúról vagy akár a foglalkoztatás folyamán felmerülő kérdésekről.
Milyen pozíciókban használják?
A munkaerő-kölcsönzés leginkább a kékgalléros szektorban jellemző, azonban nem ritkán alkalmazzák fehérgalléros pozíciók esetében is.
- Gyártás és termelés:
Ebben az iparágban gyakori a gépkezelők, összeszerelők, és anyagmozgatók kölcsönzése. A termelési csúcsidőszakokban vagy különleges megrendelések teljesítésekor jelentős igény van rugalmas munkaerőre. - Logisztika és raktározás:
Raktári munkások, szállítmányozási dolgozók, és anyagkezelők gyakran kölcsönzött munkaerőként dolgoznak. A logisztikai cégek sokszor alkalmaznak ideiglenes munkaerőt a megnövekedett igények kezelésére. - Egészségügy:
Ápolók, otthoni gondozók és más egészségügyi szakemberek esetében gyakori a kölcsönzés. Az egészségügyi szektorban különösen az időszakos munkaerőigény kielégítésére használják ezt a megoldást. - Ügyfélszolgálat és adminisztráció:
Call-centeres munkatársak, adminisztratív asszisztensek és ügyfélszolgálati munkatárs szerepkörökben a szezonális igények vagy a hirtelen létszámbővítés indokolhatja a kölcsönzött munkaerő alkalmazását. - Vendéglátás:
A szektor a nyári szezonban vagy az ünnepekkor csúcsidőszakát éli, ilyenkor szakácsok, pincérek, és egyéb vendéglátóipari dolgozók kölcsönzésével keresik a megoldást a munkaerőhiányra.
Mennyibe kerül?
A munkaerő-kölcsönzés szolgáltatás árát az határozza meg, hogy a kölcsönvevő pontosan mit szeretne. Ha munkaerő-kölcsönzésről beszélünk, akkor a munkavállaló bére és a szolgáltatási díj a kölcsönvevő költsége, amely a toborzástól kezdve, a számfejtésen keresztül a szabadságig tartalmaz minden egyéb költséget.
A pontos költség az egyedi igények alapján változik. Több tényező, mint pl.: a cafeteria ügyintézés, a munkaruha biztosítása, a munkavállalói létszámigény vagy a foglalkoztatási időtartam is befolyásolja azt.
Tévhitek a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban
- Csak alacsony képzettségű munkákra alkalmas:
A munkaerő-kölcsönzés nem csak alacsony képzettséget igénylő pozíciókra vonatkozik. Számos magasan képzett szakember is kölcsönözhető, például IT szakértők, mérnökök és egészségügyi dolgozók.
- Drágább, mint a hagyományos foglalkoztatás:
Bár a kölcsönzés díjai elsőre magasnak tűnhetnek, a hosszú távú költségek, mint a toborzás, képzés és adminisztrációs terhek, jelentősen csökkenthetik a végső kiadásokat.
- Nincs hosszú távú munkalehetőség:
Sok esetben a kölcsönzött munkaerőnek lehetősége nyílik hosszú távú pozíciókra, mivel a cégek gyakran átveszik őket állandó alkalmazottként, ha beválnak.
- Csak krízishelyzetekre való:
Ugyan a munkaerő-kölcsönzést gyakran vészhelyzeti megoldásként alkalmazzák, számos vállalat stratégiai szempontból is rendszeresen igénybe veszi, hogy fenntarthassa rugalmasságát és hatékonyságát.
A munkaerő-kölcsönzés szabályai
A munkaerő-kölcsönzést szigorú kormányrendelet és a munka törvénykönyve szabályozza, mely kitér mind a munkáltatók, mind a munkavállaló jogaira, kötelezettségeire.
- Ez a foglalkoztatási forma kettős bejelentési kötelezettséget von maga után: a feketefoglalkoztatás elkerülése érdekében mind a kölcsönbeadó, mind a kölcsönvevő köteles bejelenteni a munkavállalót a hatóságok felé.
- Az elérhető maximális kölcsönzési időtartam korlátozott, a kölcsönzés hossza nem haladhatja meg az 5 évet.
- Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött dolgozók két munkáltatóhoz tartoznak, ugyanis a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő cég egyaránt munkáltatónak minősül.
- A kölcsönzött munkavállalónak is biztosítani kell azokat az alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, amelyek a kölcsönvevőnél hagyományos munkaviszonyban álló munkavállalókra vonatkoznak.
- A munkavállaló azonnali hatályú felmondással megszüntetheti a jogviszonyt akkor is, ha a másik fél (a munkaadó) által elkövetett kötelességszegést vagy nem kívánatos magatartást a kölcsönvevő tanúsítja.
Jobcapital munkaerő-kölcsönzési engedélye:
BAM/01/000500-3/2015
Az egyenlő bánásmód elve a munkaerő-kölcsönzésben
Az egyenlő bánásmód jelentősége
Különösen fontos a munka világában az egyenlő bánásmód elve, ahol a diszkrimináció különböző formái jelentkezhetnek, különösen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, mint például a romák, fogyatékossággal élők, nők, fiatalok és idősebb munkavállalók esetében. Ezek a csoportok gyakran alacsonyabb jövedelemért, nem megfelelő munkakörülmények mellett, bejelentés nélkül, vagy „feketén” kénytelenek munkát vállalni, gyakran írásbeli munkaszerződés nélkül.
Jogszabályi háttere
Az egyenlő bánásmód követelménye Magyarországon az Alaptörvény, az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), valamint egyéb ágazati jogszabályok révén került bevezetésre. Az Ebktv. részletezi, hogy mi minősül diszkriminációnak, beleértve a közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetést, zaklatást, jogellenes elkülönítést, megtorlást, és az ezekre adott utasításokat.
A Munka Törvénykönyvének (Mt.) szerepe
A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) 12. §-a kimondja, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatosan az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Ez különösen a munka díjazására vonatkozik, ahol figyelembe kell venni az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, munkakörülményeket, szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, és a munkaerő-piaci viszonyokat.
Gyakorlatban
Az egyenlő bánásmód elve nemcsak a munkaviszonyban, hanem a közszolgálati, közalkalmazotti, hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyokban is alkalmazandó. Ez biztosítja, hogy minden munkavállaló, függetlenül társadalmi csoportjától, egyenlő bánásmódban részesüljön, és védve legyen a diszkriminációval szemben a munkaerőpiacon.
EGYÜTT. KÖNNYEBB. GYORSABB.
Tedd könnyebbé a munkaerő-kölcsönzést rugalmas és hatékony szolgáltatásainkkal. Lépj kapcsolatba velünk, hogy megtapasztald, hogyan biztosíthatunk gyors és megbízható megoldást a cég munkaerő-igényeire, anélkül, hogy hosszú távú kötelezettségeket kellene vállalnod.