Minden munkavállalónak jár a naptár szerinti munkaszüneti napok mellett szabadság , azaz meghatározott számú szabadnap. Tudjuk, hogy többen, több okból mehetnek szabadságra és használhatják ki ezt a lehetőséget. Általában minden munkavállaló él is ezzel a lehetőséggel. Azonban rengeteg kérdés is övezi ezt a témakört. Mikor vehetem ki a szabadságomat? Hány szabadnapom van egy évben? Miért csak ennyi? Másoknak miért jár több? …és még sorolhatnánk.

Hány nap szabadság jár évente?

A szabadság minden munkavállaló számára jár, de annak mértéke nem mindenkinél azonos. Az éves szabadság mennyisége több tényezőtől is függ: az életkortól, a gyermekek számától, sőt, még a munkakörülményektől is. Emellett külön szabályok vonatkoznak a szülési és apasági szabadságra.

Nézzük meg, hogyan alakul a szabadságkeret

Magyarországon minden munkavállaló alanyi jogon jogosult évente 20 munkanap alapszabadságra. Ez az alap minden munkaviszonyban álló dolgozónak jár, függetlenül attól, hogy teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatják. Az alapszabadságon felül azonban különböző pótszabadságok is járhatnak bizonyos feltételek teljesülése esetén.

Az egyik ilyen feltétel az életkor.

Az életkor előrehaladtával a munkavállalók többletszabadnapokra válnak jogosulttá. A 25. életévtől kezdve plusz szabadnapok járnak, amelyek az alábbi módon növekednek:

• 25 éves kortól: +1 nap
• 28 éves kortól: +2 nap
• 31 éves kortól: +3 nap
• 33 éves kortól: +4 nap
• 35 éves kortól: +5 nap
• 37 éves kortól: +6 nap
• 39 éves kortól: +7 nap
• 41 éves kortól: +8 nap
• 43 éves kortól: +9 nap
• 45 éves kortól: +10 nap

Tehát, minél idősebb valaki, annál több szabadnapra jogosult.

Szabadság a gyermekek után

Az életkor mellett meghatározó körülmény az is, hogy valakinek van-e gyermeke, és ha van akkor hány. A munkavállalók a 16 évnél fiatalabb gyermekek után pótszabadságra jogosultak.

Ennek mértéke az alábbiak szerint alakul:
• 1 gyermek után: +2 nap
• 2 gyermek után: +4 nap
• 3 vagy több gyermek után: +7 nap

Amennyiben a gyermek fogyatékkal él, szülőnként további 2 nap pótszabadság jár évente.

Még kisebb gyermekek nevelése esetén is számíthatunk plusz szabadnapokra, hiszen a gyerekek 3 éves koráig mindkét szülő számára elérhető az úgynevezett szülői szabadság, amelynek időtartama 44 munkanap. Ezt a lehetőséget azonban csak azok a munkavállalók vehetik igénybe, akik legalább egy éve folyamatosan munkaviszonyban állnak.

Szorosan ide kapcsolódik a szülési szabadság és az apasági szabadság.
Várandósság esetén, az anyákat maximum 24 hét (168 nap) szülési szabadság illeti meg. Fontos szabály, hogy ebből legalább 2 hetet kötelező kivenni. A szülési szabadság a gyermek születése előtt legfeljebb 4 héttel megkezdhető, így a várandós édesanyák a terhesség végső szakaszában is élhetnek ezzel a lehetőséggel.

A szülési szabadság alatt az édesanyák csecsemőgondozási díjat (CSED) kapnak, amelynek összege a bruttó bér 100%-a, és adókedvezményekkel akár magasabb is lehet, mint a szülés előtti nettó jövedelem.
2023 óta már nem csak anyukáknak, de apukáknak is jár szabadság.

A gyermek születése után az édesapák 10 munkanap apasági szabadságot vehetnek igénybe. Ezt a születést követő négy hónapon belül, akár két részletben is kivehetik.Az apasági távollét ideje alatt az első 5 napra 100%-os távolléti díj jár, a következő 5 napra viszont már csak a távolléti díj 40%-át fizetik ki.

Ez a lehetőség nemcsak vér szerinti gyermek születése esetén él, hanem örökbefogadás esetén is jár, és abban az esetben is érvényes, ha a gyermek sajnálatos módon halva születik vagy elhalálozik.

Unokák születése után igényelhető pótszabadság

A nagyszülői szabadság kérdése is sokakban felmerülhet.
Ami biztos, hogy a közszférában dolgozók közül a pedagógusoknak és a kormányzati szféra alkalmazottjainak törvény szerint jár ez a típusú szabadság. Ők unokájuk születése esetén öt munkanap pótszabadságot vehetnek igénybe legkésőbb a születést követő második hónap végéig. Ezeket a napokat, a munkáltatónak, a munkavállalók kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia.

Ezen kívül vannak még olyan munkahelyek, ahol ez a belső szabályzat szerint van meghatározva.
Hiszen azok a cégek, akiket nem köt törvényi szabályozás dönthetnek arról, hogy ezt a szabadságot engedélyezik-e vagy nem.

Különleges esetekben járó pótszabadság

Bizonyos munkakörökben dolgozók vagy egészségügyi állapotuk miatt egyes munkavállalók további pótszabadságra jogosultak:
• Extrém munkakörülmények között dolgozók (pl. föld alatti munkák, ionizáló sugárzásnak kitett munkakörök) +5 nap pótszabadságot kapnak évente.
• Megváltozott munkaképességű munkavállalók (pl. fogyatékossági támogatásra jogosultak) szintén +5 nap pótszabadságra jogosultak.

Átvihetem a fel nem használt szabadnapjaimat a következő évre?

Azt már tudjuk, hogy kinek hány nap szabadság ját évente. Viszont mi van akkor, ha ezekből a munkavállaló nem használja fel az összeset az adott évben. Átvihetők a ki nem vett szabadságok a következő évre? Lehet, addig „spórolni” a szabadsággal, hogy pár év alatt a többszöröse gyűljön össze annak ami eredetileg járna?

Röviden a válasz: NEM.. de meg is magyarázzuk, hogy miért.

Magyarországon a munkajog szerint a fel nem használt éves szabadságok átvihetők a következő évre, de van néhány fontos szabályozás. A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) szerint a szabadságot a munkáltatónak biztosítania kell, és az évi szabadságokat a következő év március 31-ig kell kiadni. Ha a munkavállaló a szabadságot nem vette ki, akkor a munkáltató köteles lehetőséget biztosítani arra, hogy azt a következő évben is ki lehessen venni.

Azonban, ha a munkavállaló az előző évben felhalmozott szabadságát nem vette ki, és a munkáltató nem indokolja, hogy miért nem biztosította a szabadságot, akkor a munkavállaló jogát megőrizheti az új évben. Azonban fontos, hogy a munkavállalónak nem lehet „túl hosszú” ideje a szabadságot felhalmozni, és a munkáltató is felelős azért, hogy a szabadságokat kiadja.

Ha a szabadságot nem használják fel az évi időszakban (pl. március 31-ig), akkor a munkáltatónak általában fel kell ajánlania azt, és ha még mindig nem használták fel, akkor azt végleg el is veszíthetik a munkavállalók.

Fontos figyelembe venni, hogy a szabadságokkal kapcsolatos részletes szabályok munkáltatói és munkavállalói megállapodás alapján is eltérhetnek.

Ki dönti el, hogy mikor vehető ki a szabadság?

A Munka Törvénykönyve szerint a szabadság kiadásáról alapvetően a munkáltató dönt. Ő határozza meg, hogy a munkavállaló mikor vehet ki szabadságot, azonban a döntése előtt köteles meghallgatni az alkalmazott kérését.

Bár a végső szó a munkáltatóé, a dolgozók számára is biztosított némi mozgástér: évente 7 nap szabadsággal a munkavállaló maga rendelkezhet, amit a munkaadó köteles az általa kért időpontban kiadni – legfeljebb két részletben.

Hány nappal rendelkezik a munkáltató és a munkavállaló?

A szabadság felosztása a következőképpen alakul:
• A munkáltató dönt a teljes éves szabadság többségéről, kivéve azt a 7 napot, amelyről a munkavállaló maga határozhat.
• A munkavállaló 7 napot kérhet saját belátása szerint, ezt a munkáltatónak kötelessége kiadni, de legfeljebb két részletben.
• A próbaidő alatt (az első 3 hónapban) a munkáltató nem köteles szabadságot engedélyezni, még a 7 napból sem.
• A munkáltató évente egy alkalommal köteles biztosítani, hogy a dolgozó legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzéstől. Ebbe a pihenőnapok és munkaszüneti napok is beleszámítanak.

Hogyan kérj szabadságot?

Most már tudod, hogy szabadságra nem csak a saját döntésed révén mehetsz, mindenképpen engedélyeztetned is kell a munkáltatóddal. Most megmutatjuk, hogy hogyan kérj úgy szabadnapot, hogy azt biztosan engedélyezzék is, illetve úgy bonyolítsd le ezt a folyamatot ahogy azt a hivatalos forma és a munka világának meg nem írt etikettje szerint illik.

• Tervezzünk előre – Érdemes időben átgondolni, hogy mikor szeretnénk pihenni, figyelembe véve a munkahelyi teendőket. Próbáljunk nem a legsűrűbb időszakban kivenni a szabadságunk.
• Egyeztessünk a vezetővel – A főnök vagy HR-osztály felé még a hivatalos kérelem benyújtása előtt jelezzük szándékunkat.
• Írásban nyújtsuk be a kérést – A legtöbb cégnél van hivatalos szabadságigénylő nyomtatvány vagy belső rendszer, amin keresztül jelezheted a szabadság igényedet.
• Legalább 15 nappal előre szóljunk – A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató is köteles legalább 15 nappal korábban tájékoztatni a munkavállalót a szabadság időpontjáról.
• Legyünk rugalmasak – Bár jogunk van a szabadságunkhoz, fontos, hogy a munkahelyi működés zavartalan maradjon. Ezért fel kell készülnünk ara is, hogy szabadság kérelmünket talán elutasítják a szervezet belső működésének folytonossága érdekében. Ennek elkerülése érdekében a közvetlen kollégáinkkal is érdemes egyeztetni, hogy ne mindenki ugyan akkor akarjon pihenni menni.

Mit tehetünk, ha többen egyszerre szeretnének szabadságra menni?

A nyári időszakban vagy ünnepek előtt gyakori, hogy több kolléga is ugyanarra az időpontra tervezi szabadságát. Ilyenkor a munkáltató munkaszervezési szempontok alapján dönt, hogy ki mehet el, és kinek kell a munkában maradnia.

A legjobb stratégia ilyenkor:
• Időben beadni a kérelmet, mert aki előbb jelzi igényét, annak nagyobb esélye van az engedélyezésre.
• Rugalmasnak lenni és alternatív időpontokat is felajánlani.
• Előzetesen egyeztetni csapaton belül, hogy elkerüljük a túlzott átfedést a kollégákkal.

A szabadság kiadása mindig közös érdek: a munkavállalónak szüksége van a pihenésre, a munkáltatónak pedig biztosítania kell a folyamatos működést. Ha időben és megfelelő módon kérjük a szabadságot, valamint tisztában vagyunk jogainkkal, akkor gördülékenyen lehet tervezni az év során. Ha szeretnéd előre megtervezni a szabadságodat, mindig konzultálj a vezetőddel, és egyeztesd a lehetőségeket, hogy a munka és a pihenés egyensúlyban maradjon!

Fizetett vagy fizetés nélküli szabadság, nem mindegy

A szabadság minden munkavállaló számára fontos jog, ám nem minden szabadság egyforma. Míg egyes típusai alatt a dolgozó továbbra is megkapja a fizetését, más esetekben fizetés nélküli időszakkal kell számolni. De pontosan mitől függ, hogy egy adott szabadság fizetett vagy fizetés nélküli?

Mikor fizetett a szabadság?

A fizetett szabadság azt jelenti, hogy a munkavállaló távol lehet a munkahelyétől, miközben megkapja az alapbérét. A Munka Törvénykönyve meghatározza, hogy mely esetekben jár fizetés a szabadság idejére.

1. Éves rendes szabadság
Azt már ugye tudjuk, hogy a munkavállalók évente legalább 20 munkanap szabadságra jogosultak, amelyhez az életkor előrehaladtával pótszabadság is hozzáadódik. Ez az alapszabadság minden esetben fizetett, tehát a dolgozó ez idő alatt is teljes fizetést kap.

2. Betegszabadság
Ha egy munkavállaló saját betegsége miatt keresőképtelenné válik, évente maximum 15 munkanapig betegszabadságot vehet igénybe. Ennek ideje alatt a dolgozó teljes fizetést kap, amelyet a munkáltató finanszíroz.

3. Apasági szabadság
A friss édesapákat 10 munkanap apasági szabadság illeti meg gyermekük születése után. Az első öt nap teljes fizetéssel jár, a további öt nap pedig a bér 40%-ának megfelelő juttatást biztosít.

4. Szülési szabadság és CSED
Az édesanyák szülés után 24 hét (168 nap) szülési szabadságra jogosultak, amely idő alatt csecsemőgondozási díjat (CSED) kapnak. Ennek összege az anya bruttó fizetésének 100%-a, ami adóköteles.

5. Különleges pótszabadságok
Egyes munkavállalók különleges körülményeik miatt további fizetett pótszabadságra jogosultak, például:
• Gyermekek után járó pótszabadság (pl. három vagy több gyermek után évi 7 nap jár mindkét szülőnek).
• Fogyatékkal élő gyermekek után további pótszabadság.
• Veszélyes munkakörülmények között dolgozók számára biztosított plusz szabadság (pl. föld alatt dolgozóknak vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkavállalóknak évente 5 nap).

Mikor fizetés nélküli a szabadság?

A fizetés nélküli szabadság azt jelenti, hogy a munkavállaló egy meghatározott ideig nem dolgozik, és erre az időszakra nem kap bért. Az ilyen típusú szabadságot vagy a munkavállaló kéri, vagy törvény biztosítja számára.

1. Gyermekgondozási szabadság (GYED, GYES)
A munkavállaló legfeljebb gyermeke 3. életévének betöltéséig maradhat otthon fizetés nélküli szabadságon. Ez idő alatt az anya vagy az apa GYED-et vagy GYES-t kaphat:
• A GYED a szülő fizetésének 70%-a, de maximált összegű.
• A GYES fix összegű támogatás, amely jelenleg 28 500 Ft/hó egy gyermek esetén.
• A GYED és GYES időszakában a munkavállalónak nincs munkabére hiszen ezt az összeget állami támogatás biztosítja, így ezek az időszakok fizetés nélküli szabadságnak számítanak.

2. Hozzátartozó ápolása
Ha egy munkavállaló közeli hozzátartozóját kell ápolnia, akkor jogosult fizetés nélküli szabadságra. Ebben az esetben nincs jövedelem, viszont a társadalombiztosítási jogviszony fennmarad.

3. Önkéntes tartalékos katonai szolgálat
A munkavállaló tartalékos katonai szolgálat idejére is fizetés nélküli szabadságot kérhet. Ez idő alatt nem jár munkabér, de bizonyos esetekben állami támogatás biztosítható.

4. Egyéb okból kért fizetés nélküli szabadság
A munkavállaló bármilyen egyéni indokkal kérhet fizetés nélküli szabadságot (pl. tanulmányok, utazás, személyes ügyek). Ehhez azonban fontos tudni, hogy a munkáltató nem köteles ezt engedélyezni, ez csak közös megegyezésen alapulhat.
• Az ilyen szabadság nem számít bele a munkaviszonyba, így a nyugdíjhoz vagy végkielégítéshez szükséges időt sem gyarapítja.
• A munkáltatónak joga van visszautasítani az igényt, ha az akadályozná a cég működését.

5. Közös megegyezéssel biztosított fizetés nélküli szabadság
Különleges helyzetekben a munkáltató fizetés nélküli szabadságra küldheti a dolgozót, például gazdasági nehézségek esetén. Ez azonban csak a munkavállaló beleegyezésével történhet.

Mit érdemes tudni a fizetés nélküli szabadság hátrányairól?

A fizetés nélküli szabadság bizonyos esetekben hasznos lehet, azonban számos következménnyel járhat:

• Nem jár rá fizetés – Az érintett időszakra a munkavállaló nem kap bért.
• Nem számít bele a szolgálati időbe – Ha hosszabb időre vesszük igénybe, az érintheti a nyugdíjjogosultságot.
• TB-jogviszony szünetelhet – Ha valaki egy hónapnál hosszabb fizetés nélküli szabadságot vesz ki, akkor magának kell fizetnie az egészségügyi járulékot.

Mikor érdemes mégis fizetés nélküli szabadságot kérni?

• Ha hosszabb pihenésre van szükséged (pl. burnout megelőzése).
• Ha külföldi tanulmányokat folytatsz.
• Ha átmeneti családi helyzet miatt nem tudsz dolgozni.

Hogy legyen több pihenőnapod, kevesebb szabadsággal?

Tudjuk, hogy az egy évre jutó szabadnapok száma véges. Ha szeretnéd kihozni ezekből a maximumot érdemes figyelni a naptárat, és nem csak a hétvégék miatt.
Jó ha tudod mikor vannak az ünnepek, munkaszüneti napok és azokhoz kötöd a szabadság kérelmedet. Így akár 7 napot is pihenhetsz egy huzamban csupán 3 szabadnap felhasználásával.

Így alakulnak 2025-ben a naptár szerinti munkaszüneti napok:
https://jobcapital.hu/munkaszuneti-napok-2025/

 

A tudatos tervezés segíthet abban, hogy a rendelkezésre álló szabadságainkat és szabadnapjainkat a lehető legjobban használjuk ki!