A Toborzási stratégia kialakítása

A toborzási stratégia kidolgozása rendkívül fontos lépés egy cég életében. A megfelelő stratégia meghatározza, hogy milyen típusú munkaerőt kell felvenni, milyen forrásokból, és hogyan fogják elérni őket.

Részletesen bemutatjuk, hogy

• Mi az a toborzási stratégia
• Milyen elemeket kell tartalmaznia?
• Miért van szükség rá?
• Kik vegyen részt a kialakításában?
• A toborzás típusai
• Vélt és valós feladatok
• Management szerepe
• Összefoglaló

A toborzási stratégia

A toborzási stratégia meghatározza, hogy milyen típusú munkaerőt vesznek fel, milyen forrásokból, és hogyan fogják elérni őket. A megfelelő toborzási stratégia meghatározza, hogy melyik állásportált vagy közösségi média platformot kell használni a legjobb eredmények eléréséhez, és melyik munkaerő-közvetítő céget kell megbízni. A jó toborzási stratégia sok időt és pénzt takarít meg, valamint biztosítja a szükséges munkaerőt a vállalat számára.

 

A toborzási stratégiának a következő elemeket kell tartalmaznia:

 

1. A munkakör leírása:
   Az álláshirdetésben közzé kell tenni az összes olyan információt, amely szükséges ahhoz, hogy a jelentkezők pontosan megértsék az állás követelményeit. Az álláshirdetésben szerepelnie kell a munkakör nevének, a feladatoknak, a követelményeknek, a bérezésnek, az előnyöknek, és az elvárásoknak.
2. A célcsoport meghatározása:
   A munkáltatónak meg kell határoznia, hogy kik jelenthetik az ideális jelölteket. A célcsoportot meg lehet határozni korosztály, végzettség, tapasztalat, és azok a személyiségjegyek alapján, amelyek a vállalat kultúrához illeszkednek. Ezen felül rendkívül fontos, hogy a tapasztalata passzoljon a gazdasági célok eléréséhez szükséges tapasztalattal.
3. A toborzási csatornák kiválasztása:
   Meg kell határozni, hogy hol keressék a potenciális jelölteket. Az álláshirdetés megjelenhet állásportálokon, közösségi média platformokon, munkaerő-közvetítő cégnél és természetesen a cég honlapján is. A legjobb, ha azt is meghatározzák, hogy melyik csatornát, milyen esetekben használják. A munkáltatónak ki kell használnia a lehetőségeket annak érdekében, hogy minél több potenciális jelöltet vonzzon be.
4. A jelöltek kiválasztási folyamata:
   A toborzási stratégiának tartalmaznia kell azokat a lépéseket, amelyeket a vállalat a jelöltek kiválasztásakor követni fog. Az első kiválasztási folyamat lehet a jelentkezők önéletrajzainak átvizsgálása, majd interjúk, tesztek, és referenciák beszerzése következhet.
5. A jelöltek megtartása:
   Jelenleg elmondható, hogy még mindig az álláskeresők által vezérelt a munkaerőpiac nagy része. A munkáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a kiválasztott jelölteket meg is tudják tartani, tehát a cégeknek kiemelt figyelmet kell fordítani a dolgozók elégedettségére és motiváltságára. Ez azt jelenti, hogy a megtartás, már a toborzási stratégia megalkotásánál fontos szerepet kell, hogy kapjon.

Miért van szükség a toborzási stratégiára?

A toborzási stratégiának számos előnye van. Az elsődleges előny az, hogy a vállalat pontosan megtudja határozni, hogy milyen munkaerőre van szüksége. Az átfogó toborzási stratégia segít a munkáltatónak a legmegfelelőbb jelölteket megtalálni, akik a leginkább illeszkednek a vállalati kultúrához és értékekhez.

A munkáltató meghatározhatja a munkaerő-szükségletet a jövőbeni tervei alapján, és megtervezheti, hogy milyen jelölteket szeretne megszerezni a jövőbeni projektekhez.

A toborzási stratégiának a cégek számára olyan előnyei is vannak, amelyek hosszú távon elősegítik a vállalat sikeres működését. A hatékony toborzási stratégia segít a vállalatnak csökkenteni a fluktuációt, javítja a dolgozók elégedettségét és lojalitását, valamint növeli a munkáltatói márka ismertségét. Ha egy vállalat jól ismert a munkaerő-piacon, és a dolgozói elégedettek a munkájukkal, az rendkívül vonzóvá teszi a jelöltek számára az ottani álláslehetőségeket.

 

Kik vegyenek részt a vállalat toborzási stratégiájának kidolgozásában?

A toborzási stratégia kidolgozásához több szereplő bevonása is lehetséges. A vállalat vezetősége, a HR, az adott szakterületen lévő munkatársak, vagy akár egy munkaerő-közvetítő / fejvadász cég is fontos szerepet játszhatnak a stratégia kialakításában.

Az üzleti igények és a hosszú- és rövidtávú célkitűzések megfogalmazásához a cég vezetőségének szorosan együtt kell dolgoznia a HR-rel, akik képesek meghatározni a szükséges készségeket és képzettségeket.

Az adott szakterületen jártas munkatársak szintén rendkívül fontosak a toborzási stratégia kialakításában. Ők ismerik a szakterületet és a piacot, és tudják, hogy milyen kihívásokkal és lehetőségekkel kell szembenézniük. A munkaerő-közvetítők / fejvadász cégek szintén hozzájárulnak a toborzási stratégia kidolgozásához. Az ő szerepük az, hogy ismerjék a munkaerő-piaci trendeket és a legjobb gyakorlatokat, valamint, hogy segítsék a munkáltatókat a legjobb jelölteket megszerezni, akár más cégektől. Ők mélyebben bele látnak több vállalat toborzás kiválasztási stratégiájába, részt vesznek a folyamataikban, hol szervezési, hol tanácsadó szerepet töltenek be és sokszor adminisztratív tevékenységeket is közösen látnak el.

 

A management szerepe a kiválasztási folyamatokban

A munkáltató vezetőségének fontos szerepe van a toborzási folyamatokban. Az első lépés az, hogy a vezetőség meghatározza az üzleti igényeket és a hosszú- és rövidtávú célokat, amelyekre a toborzási stratégiát építeni fogják. Az üzleti igények meghatározása az első lépés a toborzási stratégia kialakításában, mivel ez határozza meg, hogy milyen szakemberekre van szüksége a vállalatnak.

A vezetőségnek ezen felül fontos szerepe van a jelöltek kiválasztásában és értékelésében is. A legjobb jelölt kiválasztása nem mindig egyszerű, és a vezetőségnek fel kell készülnie arra, hogy a jelölteknek milyen képességeik és tapasztalataik alapján kell értékelniük őket. A vezetőségnek szintén nyitottnak kell lennie az új és innovatív toborzási megoldásokra, hogy a legjobb jelölteket lehessen megtalálni a cég számára.

 

A munkaerő toborzás típusai és fajtái

A munkaerő toborzásának számos típusa és fajtája létezik, amelyek közül a cégeknek meg kell választania azokat, amelyek a legjobban megfelelnek a céljainak és igényeinek.

Toborzási típusok:

• Aktív toborzás:
  Az aktív toborzás az, amikor a munkáltató proaktívan keresi a potenciális jelölteket. Az aktív toborzásnak célja, hogy az álláskeresőket elérje azokon a helyeken, ahol állásajánlatokkal lehet találkozni rendszeresen. Ez lehet például az online álláskereső oldalak, a szakmai közösségi média platformok vagy állásbörzék.
• Passzív toborzás:
  A passzív toborzás célja az, hogy a vállalat azokat a potenciális jelölteket vonzza magához, akik jelenleg nem keresnek munkát, de lehet, hogy nyitottak egy új lehetőségre. Ez általában fejvadásszal, vagy munkáltatói márkaépítéssel, a PR-kampányokkal vagy a munkáltatói bónuszprogramokkal érhető el.
• Ajánlás:
  A referral toborzás azt jelenti, hogy a munkáltató a jelenlegi dolgozóinak ajánlása révén toboroz új munkatársakat. Az ilyen toborzási típusok nagyon hatékonyak lehetnek, mert a jelenlegi dolgozók már ismerik a vállalat kultúráját, munkakörnyezetét és elvárásait, így nagyobb valószínűséggel tudják ajánlani a megfelelő jelölteket. Sokszor a fejvadász cégek a saját megbízójuk ajánlási rendszerével versenyeznek, mert olyan hatékonyan működik ez a toborzási forma.
• RPO:
  A Recruitment Process Outsourcing toborzás azt jelenti, hogy a vállalat olyan külső szolgáltatót bíz meg a toborzási folyamatok elvégzésével, amelynek szakértői az adott szakterületen járatosak. Ez lehet például fejvadász cég, amely személyre szabott és kifinomult toborzási megoldásokkal dolgozik.

 

A szervezet vélt és valós toborzási feladatai

A munkáltató toborzási stratégiájának megtervezésekor szükséges felmérni a szervezet vélt és valós toborzási lehetőségeit.

A vélt toborzási feladatok azok a pozíciók és területek, amelyeknek a cég úgy gondolja, hogy nehéz lesz betölteniük, vagy hogy nehéz lesz megtalálni a megfelelő jelölteket.

A valós toborzási feladatok azok a pozíciók és területek, amelyeket a cég ténylegesen nem tud betölteni.

A munkáltatónak alaposan át kell gondolnia a vélt és valós toborzási feladatait, és meg kell határoznia a legjobb toborzási stratégiát ezekre a pozíciókra és területekre. A vállalatnak különös figyelmet kell fordítania a versenytársainál is hiányzó munkakörökre és azokra a területekre, amelyek kulcsfontosságúak a vállalat számára.

 

Megtartás

Végül, a vezetőségnek fontos szerepe van a munkaerő megtartásában is. A munkaerő megtartása ugyanolyan fontos (vagy fontosabb), mint a toborzás, és a vezetőségnek fel kell készülnie arra, hogy megfelelő juttatásokat és lehetőségeket biztosítson a dolgozóknak annak érdekében, hogy hosszú távon elkötelezettek maradjanak a vállalat iránt.

 

A toborzási stratégia kidolgozása és végrehajtása kulcsfontosságú a cég sikere szempontjából. A munkáltatónak át kell gondolnia az üzleti igényeit és a hosszú- és rövidtávú céljait, és ennek megfelelően kell kidolgoznia a toborzási stratégiáját. A cégnek számos toborzási megoldást kell alkalmaznia, beleértve az aktív-passzív toborzást, a referral toborzást és az RPO-t. A vállalat vezetőségének fontos szerepe van a toborzási folyamatokban, és fel kell készülnie arra, hogy megtartsa a dolgozóit hosszabb távon is.

 

2024-re a mesterséges intelligencia is fontos szereplőjévé válik a toborzásnak, olvasd el itt az erről szóló blogbejegyzésünket.

 

Toborzási stratégiád kialakításában, vagy a megvalósításában segítségre van szükséged, akkor jelentkezz nálunk és egy egész szakértői csapat fog dolgozni a sikeres toborzásodért.

Itt tudsz érdeklődni

 

Tarnai Attila
Jobcapital
Értékesítési és Marketing vezető